Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Magyari Levente

2005. június 6.

Erdélyben is több rendezvényt szerveztek Trianon 85. évfordulója alkalmából. Kolozsváron a határon túli magyar vidékeken lerombolt emlékműveket ábrázoló képeslapokból álló kiállítást mutattak be. A kolozsvári Protestáns Teológia Intézetben a 140 képeslapot tartalmazó gyűjteményt – amint azt a rendezvényt szervező Erdélyi Magyar Ifjak alelnöke, Bagoly Zsolt ismertette – nagy sikerrel mutatták be Nagyváradon, de a sepsiszentgyörgyieknek is lehetőségük lesz majd megtekinteni. Fodor András, a gyűjtemény tulajdonosa szerint összesen 280 teljes mértékben elpusztított vagy részlegesen megrongált határon túli magyar vidéken felállított, Nagy-Magyarországhoz kötődő emlékműről tudnak, de ennek csak a feléről sikerült szerezni képes dokumentumokat az elmúlt négy évben. A gyűjtés ötlete egy Magyarországon kiadott hasonló tematikájú kiadvány megismeréséből származik. Fodor ragaszkodik ahhoz, hogy gyűjteményébe kizárólag postabélyeggel ellátott képeslapok kerülhessenek, hogy senki se vonhassa kétségbe azok eredetiségét. Murádin Jenő művészettörténész előadását távolléte miatt Bagoly Zsolt ismertette. Trianon után a román hatalom két okból pusztította el a magyar vonatkozású emlékműveket, egyrészt a múltat akarta megsemmisíteni, másrészt pedig a szimbolikus térfoglalást tűzte ki célul. Murádin szerint három fázisban zajlott az emlékműrombolás: először a román katonák erdélyi bevonulásakor a lakosság ösztönösen pusztított, másodszor 1920 táján a román hatalom már hivatalosan, rendeletekkel folytatta az emlékművek eltüntetését, a harmadik rombolási hullám pedig a harmincas években a román vasgárdista mozgalom megerősödésének időszakára tehető. A rendezvényen Gali Teréz előadóművész adott elő gitáros kísérettel korabeli dalokat, és Boér Ferenc szavalt szintén e témakörhöz kapcsolódó verseket. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ és a Magyar Polgári Szövetség vezetői felszólaltak a megemlékezésen. – Nem Magyarországnak akarunk igazságot, hanem a határon túli magyarságnak – mondta Kiss Jenő, a Kovászna megyei könyvtár igazgatója. Este hat órakor a város valamennyi – a magyar történelmi egyházakhoz tartozó – templomában megszólaltak a harangok, jelezve a megemlékezés kezdetét. Gazda Zoltán, a rendezvényt szervező Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének elnöke mondott beszédet. Hangsúlyozta, a trianoni döntés áldatlan hozadékát orvosolni kell, de „nem a hatalomhoz való folyamatos odasimulással, hanem a történelmi igazságtétel szorgalmazásával, jogaink követelésével”. Tóth Birtan Csaba, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke kifejtette: vannak olyan pillanatok, amikor minden magyar egyformán érintett, amikor el kell tűnniük a politikai nézetek közötti különbségeknek, és rá kell jönnünk arra, hogy közösségi és egyéni létezésünk alakulásának ugyanaz a kiindulópontja. Adrian Cioroianu liberális párti szenátor, a bukaresti egyetem történelem tanszékének docense szerint Trianon emléke jelen van a román köztudatban, a politikában hatnak még ezzel kapcsolatban populista és nacionalista kísértések, de a román történetírásban és az iskolai történelemoktatásban e téma megjelenítése egyre mentesebb a hetvenes-nyolcvanas évek elfogultságaitól. A történész nem tartotta drámai eseménynek például bemutatták Koltay Gábor Trianon-filmjét, sőt, kifejezetten hasznosnak és kívánatosnak ítélte a román közvélemény alakítása szempontjából is. /Trianonra emlékeztek Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./ Kolozsvár egyetlenegy Trianon-megemlékezését az Erdélyi Magyar Ifjak szervezte. A Szabadság, a helyi napilap bojkottálni próbálta a megemlékezést azzal, hogy nem volt hajlandó leközölni az EMI felhívását, mégis mintegy hatvan ember jött össze. Murádin Jenő művészettörténész, Szakács János szakértő és Magyari Levente előadásai közben Gali Teréz előadóművész és Boér Ferenc színművész korabeli költők verseivel idézte fel Trianont. A jelenlevők végük a Teológia udvarán gyertyát gyújtottak az ott álló harangnál. /Bagoly Zsolt: Szobordöntő Trianon Kolozsváron. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 7./

2006. december 8.

Több százan vonultak utcára december 7-én Erdély négy városában, követelve a Babes–Bolyai Tudományegyetemről kizárt Hantz Péter és Kovács Lehel visszafogadását, valamint az önálló Bolyai Egyetem újjáalapítását. Kisebb incidens csupán a kincses városban történt, a sepsiszentgyörgyi, gyergyószentmiklósi és csíkszeredai megmozdulások békésen zajlottak. Megszervezésükben az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) mellett a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), az Országos magyar Diákszövetség (OMDSZ), illetve más civil szervezetek is részt vállaltak. Kolozsváron, a Farkas utcában, a tüntetésen Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke szégyenletesnek nevezte azt a diktatórikus vezetést, amely a BBTE-n sem a román, sem a magyar ellenvéleményeket nem tűri. A gyűlésen felolvasták romániai, magyarországi és európai politikusok – köztük Gál Kinga, Szentiványi István, Tabajdi Csaba, Ignasi Guardans Cambo, Michl Ebner –, valamint az öt magyar parlamenti párt közös állásfoglalását, amelyekben teljes támogatásukról biztosítják a két tanársegédet és az önálló magyar felsőoktatás ügyét. Sepsiszentgyörgyön mintegy 200, többnyire idősebb résztvevője volt a prefektúra épülete előtt megszervezett tüntetésnek. Nemes Előd, az EMI helyi elnöke felolvasott egy nyilatkozatot, amelyben a két adjunktus menesztésére vonatkozó határozat visszavonását, illetve magyar és német nyelvű táblák elhelyezését követelték. A sepsiszentgyörgyi tüntetéssel egy időben zajlott Szövetség a Székelyföldért Egyesület alakuló ülésén Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a BBTE-n kirobbant táblaügy kapcsán alkalmazott módszerek vitathatók, de ma már Erdélyben a kétnyelvűség nem terv, hanem megvalósult megoldás, amelynek vannak törvényes alapjai. „Aki tagadja vagy halogatja ennek érvényesítését, azt kénytelen vagyok intoleranciával vádolni” – szögezte le Markó. Gyergyószentmiklóson száznál alig többen vettek részt a tüntetésen, amelyről hiányoztak a BBTE földrajz karának Gyergyószentmiklósra kihelyezett idegenforgalmi szakának képviselői. Dombay István, az oktatási intézet igazgatója elmondta, az általa vezetett intézményben 1997 óta magyar és román nyelvű feliratok vannak. „Célunk szolidarizálni a Babes–Bolyai Tudományegyetemről törvénytelenül elbocsátott két magyar oktatóval, illetve a parlamenti beszédében megakadályozott Garda Dezső képviselővel” – hangoztatta Magyari Levente, az EMI és a Gyergyói Fiatal Fórum képviselője. Csíkszeredán a transzparensek között egy székely rovásírással teleírt tábla is látható volt. Ez utóbbira az „Ébredj székely!” felszólítást írták a szervezők A Szabadság téren közel 300 résztvevő fejezte ki szolidaritását a BBTE-ről kizárt két magyar oktatóval, illetve követelte az önálló Bolyai Egyetem visszaállítását. A diákok és tanárok mellett a római katolikus egyház képviselői és idős csíkszeredai polgárok is részt vettek a demonstráción. /Elítélték a nyelvháborút. Négy erdélyi városban tartottak a BBTE-ről eltávolított oktatókkal szolidarizáló utcai demonstrációt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./

2007. május 31.

Garda Dezső nem ért egyet azzal, hogy Gyergyószentmiklós várossá nyilvánításának századik évfordulóját ünnepeljék, mert jóval korábban történt a várossá avatás. A százéves évfordulót és megünneplését Minier Gábor tanácsos fogalmazta meg. A történész-konferencia megszervezését vállalta Gazda Dezső. Az idei történész-konferenciára is az Eötvös Loránd Tudományegyetem előadótanárait, a Budapesti Történeti Intézet nemzetközileg elismert kutatóit hívta meg, de itt lesz Balogh Judit a Miskolci Tudományegyetemről, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemről pedig Rüsz Fogarasi Enikő. Az előadók között lesz továbbá Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, valamint Demény Lajos akadémikus, a Bukaresti Nicolae Iorga Történeti Intézet főkutatója, Pál Antal Sándor marosvásárhelyi nyugalmazott levéltáros is, továbbá bemutatkozik két fiatal történész is, Csergő Tibor múzeumigazgató és Magyari Levente. Csukovics Enikő a középkori magyar városfejlődést, Tringli István pedig a piac és a vásár jelentőségét fogja bemutatni a középkori Magyarországon. Horn Ildikó Rákóczi Zsigmond fejedelemnek az életét fogja ismertetni. /Dr. B. Garda Dezső, országgyűlési képviselő: Nemzetközi Történész-konferencia Gyergyószentmiklós történeti évfordulói tiszteletére. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), máj. 31. – 22. sz. /

2007. június 9.

Mintegy kétszázan hallgatták az előadásokat a gyergyószentmiklósi történészkonferencián. Az előadók között olyan történészek is akadtak, akik nem is olyan régen még Garda Dezső diákjai voltak. Csergő Tibor András a Tarisznyás Márton Múzeumról és a gyergyói értékmegőrzésről értekezett, Magyari Levente pedig Gyergyószentmiklós 1899. évi közéletét mutatta be a korabeli sajtó segítségével. Az 1657-es hadjáratról, illetve a Bethlen család virágkoráról és alkonyáról Szabó Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára értekezett, B. Szabó János, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa pedig II. Rákóczi Ferenc 1707. évi marosvásárhelyi beiktatását tárta a hallgatóság elé. Pál Antal Sándor ny. marosvásárhelyi levéltáros az 1956-os magyarországi forradalom gyergyói hatásait adatolta. /Értékes, tanulságos előadások. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

2007. június 14.

Értékes, érdekes előadások hangzottak el Gyergyószentmiklós történeti évfordulói tiszteletére tartott Nemzetközi Történész Konferencián június 7-én és 8-án. A korábban évente, majd kétévente dr. Garda Dezső országgyűlési képviselő által szervezett ünnepi rendezvényen az első napon háromszázan, második napon közel kétszázan hallgatták az előadásokat. A Nemzetközi Történész Konferencia a vásárjog 400 éves évfordulójának, illetve a városjog 100 éves évfordulójának megszerzése szellemében tajlott. Csukovits Enikő a budapesti Akadémiai Történeti Intézet történésze a magyar városfejlődés általános jellemzőit mutatta be, Tringli István a piac és a vásár működési mechanizmusát érzékeltette a középkori Magyarországon. Horn Ildikó, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezetője előadása Rákóczi Zsigmondról szólt, aki rövid fejedelemsége idején vásárjogot adott Gyergyószentmiklósnak. Garda Dezső, a város történésze bemutatta Gyergyószentmiklós jogi, közigazgatási, katonai és igazságszolgáltatási feladatkörének az alakulását. Szabó Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára által, illetve B. Szabó János, a Zrinyi Miklós Honvédelmi Egyetem tanára II. Rákóczi Ferencről beszélt. Csergő Tibor, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója a múzeum rövid történetét ismertette, Magyari Levente Gyergyó közéletéből 1899-ben címen értekezett. Pál Antal Sándor ny. levéltáros Az 1956-os évi magyarországi forradalom és szabadságharc hatása és következményei Gyergyóban című munkája erőt ad azoknak, akik félnek, még mindig nem beszélnek a történtekről. A rendezvény végén a gyergyószárhegyi Ferencz Hedvig néni mondott köszönetet dr. Garda Dezsőnek a konferenciáért, a székelységért folytatott küzdelméért, és erőt kívánt a további harchoz. Garda Dezső az újságíró kérdésére elmondta, hogy 1977-től kezdődően szervezett tudományos ülésszakokat kolozsvári egyetemi előadótanárok részvételével, melyek 1990-től kezdődően a magyarországi történészek előadásaival Nemzetközi Történész Konferenciákká váltak. A mostani alkalommal Demény Lajos és Egyed Ákos betegsége miatt nem tudott eljönni Gyergyószentmiklósra, R. Várkonyi Ágnes akadémikus asszony a szervezés időpontjában nagyon beteg volt. /Kedves-Tamás Gyopár: Ünnepi történész-konferencia. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), jún. 14. – 24. sz. /

2007. július 2.

Új ifjúsági ernyőszervezet alakult Gyergyóban a hét végén: a Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács (GYTIT) újjászervezését célzó közgyűlésre azokat az önálló ifjúsági szervezeteket várták, amelyek a továbbiakban az RMDSZ-szel együttműködve kívánnak tevékenykedni. Az alapító ülésen 41 szervezet képviselői jelentek meg. Az alapszabály vitáján, illetve a vezetőségválasztáson csupán 25 szervezet képviselői vettek részt, ugyanis a Wohlfart Rudolf (a GYTIT elődje, a Gyergyó Területi Ifjúsági Egyeztető Tanács március végén szabálytalanul megválasztott elnöke) köré tömörülő ifjak még az ülés tényleges munkálatainak megkezdése előtt kivonultak a teremből. A fiatalok Barti Tihamért, a gyergyószentmiklósi művelődési központ gazdasági igazgatóját választották a GYTIT elnökének, ügyvezető alelnöknek pedig Magyari Levente történészt szavazták meg. /Újjászervezték a GYTIT-t. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./

2008. január 17.

A Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács (GYTIT) vezetői sajtótájékoztatót tartottak Gyergyószentmiklóson, beszámolva az ernyőszervezet megújulása óta eltelt időszakról, vázolva a terveket. Barti Tihamér elnök tájékoztatása szerint a GYTIT tagszervezeteinek száma negyvenhétre gyarapodott. Segítséget nyújtottak két tagszervezet bejegyeztetésében, a pályázatíró képzés eredménye pedig az, hogy a tagszervezetek már képesek önállóan nyerő projektek készítésére. Az eddig szervezett tizenöt GYTIT-es rendezvény közül a legfontosabbakat Magyari Levente emelte ki: a Borszéki Ifjúsági Napokon kulturális programok szervezése, karácsonykor idősek megéneklése, ifjúsági estek, előadások. Az idei tervek között európai uniós pályázatíró képzés, autonómia-konferencia szerepel, valamint egy ifjúsági hetilap kiadása. /Balázs Katalin: Tevékeny fiatalok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 17./

2010. július 5.

Vége a tábornak, irány Brüsszel!
– A súlyos gazdasági helyzet és az ennek nyomán meghozott népszerűtlen megszorító intézkedések dacára az RMDSZ addig vállalja a kormányzást, amíg esélyt lát arra, hogy valós és mélyreható reformokat foganatosítson a romániai közigazgatás átépítése és a decentralizáció megvalósítása terén – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök- helyettes szombaton Marosfőn, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által szervezett EU-táborban. Az RMDSZ elnöke az ország szociális-gazdasági helyzetét, a reformokat, a készülő oktatási törvényt és nem utolsósorban az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának politikai és erkölcsi vonatkozásait is taglaló előadásában úgy fogalmazott: olyan időszakban vagyunk, amikor alapvetően nem jó kormányozni, a szövetség azonban mégis vállalja ezt, és nem csak erkölcsi megfontolásból, hanem mert ebben az időszakban valóban nagy esély van jelentős, mélyreható reformok megvalósítására, a belterjes, túlburjánzó állami bürokrácia lebontására. Ez azonban még nyitott kérdés, amely a következő hónapokban dől el – tette hozzá.
Szombaton, az EU-tábor záró-estéjén csapatértékelőre, majd ezt követően díjátadásra került sor. A fődíjat egy, a Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselők által felajánlott tanulmányi út képezte, melynek keretében a nyertes csapat minden tagja három napra Brüsszelbe látogathat.
"A táborban a szakmai előadásokon, szekcióüléseken és beszélgetéseken túlmenően a szervezők a színvonalas szórakozási lehetőségeket is biztosítani igyekeztek. (…) Én nagyon jól éreztem magam a táborban, a csapatok is összerázódtak, és végül még az időjárás is velünk tartott. A résztvevők helytállása a próbákon kitűnő volt, a fődíj motivációja pedig elég erősnek bizonyult a csapatszellem növeléséhez" – fogalmazott Magyari Levente, a Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács elnöke.
A díjátadást Sógor Csaba és Winkler Gyula is megtisztelték jelenlétükkel, akik, átadva a győztesek kiérdemelt jutalmát, további sikert és jó szórakozást kívántak a fiataloknak.
A nyertes csapat "vezér-igazgatója", Szabó Gy. Zsombor meglepődésének adott hangot a díj átvételekor. "A meglepetés letaglózott minket, végig éreztük, hogy jók vagyunk, de nem gondoltuk, hogy az első helyen állunk. Nem próbáltunk erőszakosan nyerni, végig abban a tíz-tizenöt emberben bíztunk, akik szívvel-lélekkel álltak a csapat mellé. A győzelem ennek az egyenes ági következménye!" – fogalmazott a csapatigazgató.
Vasárnap délelőtt, a résztvevők távozásával párhuzamosan a tábor szervezői utómunkálatai zajlottak. "Úgy érzem, hogy sikeres tábort zártunk, mely a hagyományaihoz híven tartalmas, hasznos időtöltést nyújtott a résztvevők számára. Örülünk annak, hogy az árvízproblémák és a bukaresti helyzet ellenére a meghívottaink többsége el tudott jönni, így néhány szükséges átszervezéssel ugyan, de a programban meghirdetett előadásokra sor került" – nyilatkozta Jakab Adorján, az EU-tábor koordinátora. Népújság (Marosvásárhely)

2010. július 19.

Előadások, bulik, rekorddöntések a II. Háromszéki Szabadegyetemen
Vasárnap zárult a II. Háromszéki Szabadegyetem, amely július 14.-18. között zajlott a HÁRIT szervezésében Zabolán, a Csipkés táborban. Szerdán még az eső uralta a tábort, azonban estére már elvonult, és a lassan szállingózó résztvevőket hamar összekovácsolták az ismerkedő játékok és az ezeket követő buli.
A csütörtöki programnak az Itthon Háromszéken! címet adták a szervezők. A délelőtti hivatalos megnyitón jelen volt Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Tischler Ferenc, a Kovászna Megyei Ifjúsági Igazgatóság vezetője, Bodor László, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke, Kofity Zoltán a Hunyad Megyei Ifjúsági Tanács alelnöke és Grüman Róbert, a Háromszéki Ifjúsági Tanács elnöke.
A nap első előadásain a háromszéki fiatalok itthoni lehetőségeit boncolgatta Édler András RMDSZ parlamenti képviselő, Henning László, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, valamint Tischler Ferenc. Ezt követően az új oktatási törvénytervezetről és reformintézkedésekről beszélgettek a fiatalokkal Bokor Tibor Kovászna Megyei szenátor és Beján András, a Nagy Mózes Elméleti Líceum igazgatója.
Délután kétféle műhelyfoglalkozás közül választhattak a fiatalok. A Europe Direct iroda szervezésében, az Uniós Kávézóban interaktív kiscsoportos beszélgetésen vehettek részt, ahol az uniót érintő aktuális témákról esett szó. A fő sátorban Open Space címmel az Európai Unió ifjúsági programjáról, a Youth in Action-ról tudhattak meg részleteket játékos formában Kelemen Évától.
Az esti beszélgetés Zöld Háromszék címmel a környezetvédelem témája köré épült. Nagy József, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség elnöke és Incze Réka környezetvédelmi szakember a Háromszéket érintő környezetvédelmi problémákról, lehetőségekről tartottak előadást. Este táncházban rophatták a táborozók, a talpalávalót a kézdiszentléleki Perkő néptáncegyüttes húzta.
Pénteken Ifjúsági jövőkép Erdélyben mottóval Tamás Sándor, Antal Árpád és Toró T.Tibor a Magyar Összefogás jövőjérő beszélgetett. Késő délután Magyari Levente, Grünstein Szabolcs és Lőrincz Csilla MIÉRT alelnökök és ifjúsági vezetők osztották meg a hallgatósággal tapasztalataikat, akik a civil, ifjúsági szervezetben való tevékenykedésre biztatták a fiatalokat.
A szakmai előadások mellett zajlottak a műhelymunkák, valamint a csapatvetélkedő is. Este Zsók Levente és Kósa Csaba humoristák, valamint a Tone Troopers szórakoztatta a közönséget.
A szabadegyetem utolsó napján, szombaton a szórványban élő magyar ifjúság, valamint a tavasz folyamán létrejött Háromszék-Hunyad megyei kapcsolatról beszélgetett Babos Aranka vajdahunyadi RMDSZ elnök, Demeter László Kovászna megyei tanácsos, valamint Nemes Előd, Kovászna Megye Tanácsának szórványprogram-felelőse. Ezt követte a Hunyad Megyei Ifjúsági Tanács alelnöke, Kofity Zoltán és a Sport- és Ifjúsági Hatóság alelnöke, Széll Lőrinc beszélgetése arról, hogy milyen szórványban élő magyarnak lenni.
Délután Fazakas Szabolcs mutatta be interaktív módon az újonnan elkészült Székelyföldi legendatérképet. A szabadegyetemen rekorddöntés is történt: Erdély legnagyobb tömeges szalonnasütésének adott helyet a zabolai Csipkés tábor. Az eddigi 64 fős rekordot sikerült jóval túllépni: ez alkalommal 84 személy sütött szalonnát egyszerre, egy helyen.
A II. Háromszéki Szabadegyetem két háromszéki zenekar koncertjével, hatalmas tábortűzzel és reggelig tartó bulival zárult. A szervezők és a résztvevők egyaránt elégedettek az idei rendezvénnyel, és megállapodtak abban, hogy jövőre ismét találkoznak. (közlemény) Transindex.ro,

2013. június 25.

Székelyföldi fiatalok szimbólumaink védelmében
Közös nyilatkozatban álltak ki szimbólumaink, konkrétan Hargita és Kovászna bíróságon elutasított megyezászlóinak védelmére a Székelyföldön működő ifjúsági ernyőszervezetek.
A Csík Területi Ifjúsági Tanács, Gyergyó Területi Ifjúsági Egyeztető Tanács, Háromszéki Ifjúsági Tanács és az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács vezetői – Kozma István, Magyari Levente, Szőcs Endre és Antal Lóránt – elégedetlenségünket fejezik ki a székely szimbólumok megszüntetése céljából indított támadásokkal szemben, és úgy vélik, hogy etnikai álproblémák létrehozásával próbálják elterelni a figyelmet az ország valós gondjairól.
Az aláírók szomorúan veszik tudomásul, hogy „az elmúlt időszakban a kisebbségi közéleti diskurzus egy nem kívánt síkra terelődött, mi több, ennek kihatásai vannak az igazságszolgáltatásra is, aminek egyértelmű üzenete, hogy a kisebbségek másodrangú állampolgárai ennek az országnak” – ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a székelyföldi fiatalság is részt vesz szülőföldje építésében, és ennek szerves részét képező szimbólumairól semmilyen körülmények között nem mond le. Végezetül arra kérik az erdélyi magyar fiatalokat, hogy legyenek szolidárisak Székelyfölddel, hiszen „a belső anyaországként működő romániai magyar sziget megmaradásunk egyik fontos záloga”.
Háromszék
Erdély.ma



lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998